2010. január 6., szerda

Akváriumi csigák gyakoribb fajai

Almacsiga - Pomacea bridgesii
Almacsiga - Pomacea bridgesii


Dél Amerikából származnak de ökológia rendszerek széles körének a lakója, a mocsaraktól kezdve a vizesárkokon át a mesterséges és természetes tavakig, folyókig, sok helyen megtalálható. Minimum 50 literes akiban tartsuk, amelyet le kell takarni, mert könnyen kimászik, ide mehet 5-6 csiga. Békés, a halakat nem bántja. Csigaevő halakkal viszont ne tartsuk együtt. A fajok nagyobb része az állóvizeket részesíti elônyben a folyóvízzel szemben, és csak néhány faj alkalmazkodott a gyors áramlatú folyókhoz. 18-28 fokos víz és 7-20nK amit igazán kedvel. Igen sok színváltozata létezik, nálunk a leggyakoribb a sárga színű, de létezi kék, és csíkos is. Fején két pár tapogató van, ezek alatt találhatók a szemek. A légzőcsövük 5-6 cm hosszú, amelyet a vízből kidugva lélegeznek. Az almacsigáknak kopoltyúja és tüdeje is van, ez is jól mutatja alkalmazkodóképességüket, de szükségük van a légköri levegőre, mert a víz alatt megfulladnak, ezért az akvárium tető és a vízszint között kell némi „légtér”. Hogyha valaki szaporítani akarja a csigákat, akkor körülbelül 10 centiméternyi hely szükséges a levegônek, másként a csigának nehezére esne a tojásokat a víz felszíne fölé rakni. Mivel a csigáknak kalciumra van szükségük, hogy házukat felépítsék, ezért inkább keményebb vízben tartsuk őket.


Gyakori akváriumi fajok

Az almacsiga beazonosítása fontos lehet, mivel a fajok táplálkozási szokásai némileg különbözôek.
A folyamat leegyszerûsítése kedvéért megállapíthatjuk, hogy ha boltban vásároltuk a csigát, akkor valószínûleg egy Pomacea bridgesii-vel ("rejtélyes csiga", hegyes tetejû csigaház, elefántcsontszínû csiga) vagy pedig egy Pomacea canaliculata almacsigával van dolgunk. Illetve ha a csigának 2,5 cm-tôl (1 hüvelyktôl) nagyobb, lapos háza van, sötét csíkokkal tarkítva vagy anélkül, akkor egy Marisa cornuarietis (Óriás cölöpszarvú csiga) tulajdonosai vagyunk. Eltérô kinézete miatt ezt a csigát nem mindig azonosítják almacsigaként. Kevésbé gyakori, de szintén elôfordulhat alkalomadtán az akváriumkereskedésekben (fôleg az Egyesült Államokban) a Pomacea paludosa (Floridai almacsiga).
Egyedül a népszerû Pomacea bridgesii alkalmas arra, hogy növényzettel ellátott akváriumban tartsuk ôket, mivel az a csiga fôleg halott és rohadó anyagokkal táplálkozik, illetve puha fogaival képtelen felfalni a szép vízi vegetációt.


Etetés

Az almacsigákat nagyon egyszerûen lehet etetni, szinte bármit megesznek, amibôl képesek darabokat leszakítani és a szájukba tenni. Az olyan zöldségek, mint az uborka, spenót, répa és saláta, ezenkívül haleledel, más csigák és azok tojásai, alga, sósvízi rákok mind megteszik számukra.
Ahogyan elôzôleg említettem, a Pomacea bridgesii az a csiga, amelyik csakis nagyon puha és halott vegetációt fogyaszt, és könnyebben etethetô haleledellel vagy fôtt növényekkel. Óvatosnak kell lenni, hogy ne tegyük zavarossá a vizet ezekkel.


Szaporítás
Az almacsiga-tenyésztés sikere sokmindenen múlik.
Elôször is szükséges egy hím- és egy nôsténycsiga, és ezzel fel is merül az elsô probléma: Hogyan tudjuk megállapítani, hogy mindkettônek a birtokában vagyunk? Sajnos gyakorlat nélkül nem könnyû észrevenni a különbséget. A biztonság érdekében a legjobb, ha több almacsigát tartunk együtt, hogy növeljük az esélyeket.
További hasznos infók vannak erről a fórumunkon is: http://akvaklub.hu/forum/viewthread.php?forum_id=16&thread_id=19

Továbbá az www.applesnail.net/ -en


Hegyes hólyagcsiga (Physa acuta)
Hegyes hólyagcsiga (Physa acuta)


Háza a legtöbb csigáéval ellentétben nem jobbra, hanem balra csavarodott, keskeny tojás alakú, felül hegyes, 12-13 mm magas és 5-7 mm széles.
Utolsó kanyarulata nem tágul ki erõsen, körülbelül ugyanolyan magas, mint a fölötte következõ kanyarulatok együttesen.
A ház vékony, áttetszõ héjú, színe sárgásbarna, vörösesbarna.
Az állat teste fekete, szabad középnyúlványa nincs.

Naggyából ennyi :D


Maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata)
Maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata)


A lehető legjobb algapucolók és koszeltávolítók, mivel ormányos szájukkal könnyedén hozzájutnak az ennivalóhoz, bárhol is legyen az.
Ha kevés a táplálék a homokos aljzatba fúrják magukat, így gondoskodnak az aljzat szellőztetéséről is. A kúpos csigák elevenszülők, így utódaikat már készen „kapjuk”. A fiatal kúpos csigák a vízfelszínen „szörfölnek” ennivaló után kutatva. Ekkor még olyan kicsik, hogy fent tartja őket a víz. A házuk általában véve nagyon kemény, talán, mivel kivonják az ásványi anyagokat az aljzatból. Amúgy ők is nagy megszállottjai a spenótnak és egyéb zöldségekenek.
Ha rendszeresen zöldségekkel etetjük őket, szép csíkos lesz a házuk és aránylag gyorsan nőnek. Nappal többnyire az aljzatban, vagy az aljzaton vannak, éjszaka viszont felmásznak – talán levegőért – a felszínre, vagy az üveglapot „nyaldossák”. Ha jól vannak tartva, sok kiscsigával hálálják meg a jó tartást. 2-3 hetente 3-4 kicsit is „szülhetnek”. Jól érzi magát a 20 fokos vízben is. Rossz minőségű vízben a felszínre jöhetnek, vagy tömegesen elhalálozhatnak. Így a sok ennivalót kerüljük, illetve a leveles zöldségeket részesítsük előnyben. Általánosságban ugyanis ezek jóval kevésbé okozzák a víz opálosságát (bár nagy mennyiségben ez is opálosságot okozhat).

Nagyon hasznos ez a csiga, mivel az aljzatot feltúrja és így átszellőzteti. Csak nagyon ritkán tesz kárt a növényekben. Kajamaradékokon él és jól lehet a szaporodását kontrollálni.

Csigaház

A háza hosszú és csúcsban végződik. Teljesen be tudják zárni a házukat.

Táplálkozás

Mindent megeszik, amit az aljzatban talál. Megeszi az ételmaradékokat, a növénydarabkákat vagy megdöglött halakat.

Igényei

Jó vízminőséget igényel. 24-28°C-os vízben érzi magát a legjobban. A víznek nem kell túl lágynak lennie, mivel a háza lyukacsossá válik. A sérülésveszély miatt nem lehet a vízben éles vagy durva kő.

Szaporodás

Ezek a csigák elevenszülők. A csigák a megtermékenyített tojásaikat egyfajta szülőzacskóban tartják, és a megtermékenyítés után kb. 10 nappal jönnek világra a kis csigák. Az újszülöttek csigák már a kezdetektől életképesek és ugyan olyan igényeik vannak, mint a felnőtt egyedeknek. Azok közé a csigák közé tartoznak, amelyek a leggyorsabban tudnak szaporodni, ha elég tér és étel a rendelkezésükre áll.

Sajátosságok

Elég elrejtett életet él befúrva magát az aljzatba. Csak esténként lehet őket megfigyelni a felszín közelében. Nagy súlyt fektetnek a víz minőségére, és ha ez nem megfelelő, akkor akár napokra is elhagyhatják a búvóhelyeiket. Csak a vízből nyerik az oxigént.


Nagy mocsárcsiga (Limnaea stagnalis)
Nagy mocsárcsiga (Limnaea stagnalis)


Előfordulás

Európában, dús növényzetű álló vagy lassan folyó vizekben.

Csigaház

A háza viszonylag nagy (4-5 cm) és csúcsban végződik, míg az alja hasas. Nem tudja a házát bezárni.

Táplálkozás

A fiatal mocsárcsiga szinte kizárólag algákkal táplálkozik. Minél öregebbek lesznek, annál több vízinövényt fogyasztanak. A kifejlett csigák akár centiméteres átmérőjű növényt is képesek elfogyasztani.

Igényei

A mocsárcsiga inkább a hidegebb vizeket kedveli. Nem szabad túl lágy vízben tartani őket, mivel ekkor a házuk lyukacsossá válik. Nem szabad éles vagy durva köveket berakni a vízbe, mivel könnyen megsebezheti magát.

Szaporodás

A mocsárcsigák akár önmagukat is meg tudják termékenyíteni.
A párzás akár 5 órát is igénybe vehet, amely során a hím csiga izgatott állapotba jön, miközben a nőstény végig nyugodt marad. Kicsivel később akár 200 tojást is felfűzhet egy láncra, amely 2,5 centiméter hosszú lehet. 20-30 nap múlva kelnek ki a teljesen kifejlett csigák. Négy hónap múlva már ivaréretté válnak.

Sajátosságok

Ezek a csigák tüdővel lélegeznek. Nagyon nagy az alkalmazkodó képességük. Vadonélő egyedeik gyakran valamilyen parazitát hordoznak, de az akváriumban felnőtt egyedeik nem jelentenek semmilyen veszélyt.





 Postakürt csiga (Helisoma nigricans)

Postakürt csiga (Helisoma nigricans)

Ez a faj nagyon sokfajta színösszetételben fordul elő. Ha azt akarjuk, hogy jól elszaporodjon, akkor "túl" kell etetni.


Előfordulási hely

Dél-Amerika


Csigaház

A háza leginkább egy szarvacskára emlékeztet. Előfordul piros, fekete, barna és tarka színekben.


Táplálkozás

Ez a csiga mindenevő, de leginkább a növényi táplálékot kedveli. De elpusztítja minden fajta elhalt növénymaradékokat és ételmaradékokat az aljzatról. Ha túl sokat rakunk egy kis helyre, akkor a kevés táplálék miatt előfordulhat, hogy a növényeket kezdi megenni. De az a veszély is fennáll, hogy a hal- vagy a csigapetéket eszi meg.

Igényei

Inkább a melegebb, 24-28°C-os vizet szereti. Nem szabad túlságosan lágy vízben tartani, mert ekkor a háza lyukacsos lesz. A vízben nem szabad éles vagy durva köveket tartanunk, mert a megsértheti magát.

Szaporodás

Egyszer lehet hím, másszor nőstény. A párosodás után pár nappal - főként éjszaka - néhány kis tojáscsomagot rak le egy vízinövény levelének a hátoldalára ragasztva. 10-14 nap múlva kelnek ki a kis, teljesen kifejlett csigák.

Sajátosságok

Természetes körülmények között kórokozók gazdája lehet. Akváriumban tartott egyedeknél azonban ez a veszély nem áll fenn.





 
 
Tányércsiga (Planorbarius corneus)

Tányércsiga (Planorbarius corneus)


A tüdővel lélekző csigák rendjében s a Basomatophorák alrendjén belül a Limnaeidaek családjába tartozó csiganem, amely a liaszkortól kezdve napjainkig él édes és elegyes vizekben, különösen gyakoriak a harmadkori üledékekben.
Az állat szemei a tapogatók tövében vannak elhelyezve.
A ház korongalaku, ritkán tornyos, számtalan kanyarulatból áll. A szájnyilás tojásdad v. félholdalaku. A külső ajak éles. 

 Nos naggyából ennyit a csigákról, ha kérdés adódik, csak bátran :)

FRISSÍTÉS: Csigaevő csigával (Anentome helena) kapcsolatos írásom : http://csete-news.blogspot.hu/2012/09/kannibal-csigabal-rokont-falo-falo.html
 

27 megjegyzés:

  1. "Váltivarúak, így önmagukat is meg tudják termékenyíteni."
    Ez a 2 ha jól tudom kizárja egymást

    VálaszTörlés
  2. Valóban. Köszönöm kedves Névtelen, a hibát javítottam.

    VálaszTörlés
  3. Kedves Csete!
    Van egy közepes méretű akváriumom, amiben kizárólagosan egy algaevőn kívül csak pontylazac fajtájú apróbb halaim vannak (pl. neonhalak. Kb. két hete vettem egy új növényt s úgy tűnik vele pár "vendéget" is, ezt az általad leírt maláj tornyos csigát. Ma fedeztem fel őket, amint vidáman csúszkálnak az üvegfalon. Most örüljek nekik ( alga és maradék szempontjából), vagy dobjam ki őket, illetve mennyinek örüljek belőlük.
    Várom válaszod Csilla

    VálaszTörlés
  4. Kedves Csilla!
    Nyugodtan hagyhatod őket, kárt nem tesznek és igen, hasznosak. Arra számíts - és mérlegelj -, hogy idővel nagyon el tudnak szaporodni és akkor lehet majd ritkítani. Én manuálisan ritkítom az "állományt", kézzel kiszedegetem, vagy bedobok valami tabit és fél óra múlva az összegyűlt csigacsapatot kiszedem.
    Remélem segítettem és jó halazást.

    VálaszTörlés
  5. Szia, Norbi vagyok!

    Engem az a csoda tabi :) érdekelne, amit bedobsz a tornyos csigákhoz.
    Mennyire hatásos a tabi? Mindet megöli, vagy csak százalékos arányban? Inkább a fiatalokat, vagy inkább csak az idősebbeket? Vagy inkább azokat, amik előbújtak az aljzatból?
    Előre is köszi a segítséget!!!

    VálaszTörlés
  6. Valamit félreértettél Norbi. Nem öli meg a tabletta őket,(pl. spirulina tabletta,vagy bármilyen halaknak is való eledel) hanem rámásznak, hogy egyék és így sokan vannak egykupacban és könnyebb a ritkítás. Remélem segítettem

    VálaszTörlés
  7. Nem tudjátok véletlenül, hogy milyen csiga pete lehet? A növény levelén kb 15 db apró, kis fehér peték egy csomóban.. A csomót úgy értem, hogy nem galacsin, csak egy kupacban vannak... A választ előre is köszönöm!

    VálaszTörlés
  8. Elfelejtettem mondani, hogy van az akiba postakürt csiga, hegyes hólyagcsiga, páncélosharcsák, és neonhalak.... Vagy nem ezek közül a csigák közül? Lehet, hogy valamit még nem vettem észre? Nah, mindegy.. Üdv Mindenkinek!

    VálaszTörlés
  9. Így látatlanban szerintem postakürt csiga pete, mely ilyen : http://www.malawicichlidhomepage.com/other/DSC_9276.JPG

    a hólyagcsiga pete meg ilyen: http://farm4.static.flickr.com/3278/2947171176_f45dc28e8d.jpg

    így hátha sikerül beazonosítani.

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm szépen!

    VálaszTörlés
  11. Kedves Csete! Segitségedet kérném, tetszik a Blogod... Sok hasznos, és érdekes dolgot olvasok...
    Szóval a helyzet az az, hogy adott egy 50 l-es akvárium, amiben elszaporodtak a csigák... Eddig én is manuálisan távolitottam el, de most szeretnék másik alternatívát választani, és a csigaevő csigára gondoltam, ebben kérném a segitségedet, tanácsodat, mit javasolsz, mi a véleményed a dologról a körülményeket figyelembevéve...:::Adott az akvárium, ami 50 L-es van benne élő növény is. 4 Red Wag Platti /+5 baby /és 10 neon hal. a víz úgy kb 24-27 fok közötti... Köszönöm előlre is a segitséged... Erzsébet

    VálaszTörlés
  12. Kedves Erzsébet! Szerintem is jó megoldás, 4-5 darab kb. 1-2 hónap alatt rendbe szedheti a csiga-túlszaporulatot egy 50 literesben is. Tehát azonnali eredményre ne számíts, hiszen esznek és emésztenek :D . Teljesen valószínű ki sem pusztítják, de egyensúlyban tartják a létszámot a tapasztalatok szerint. Növényekre, halakra nem veszélyes, úgyhogy csak nyugodtan. Sok sikert!

    VálaszTörlés
  13. Szia Balázs vagyok! Az én kérdésem az lenne,, hogy van egy 200 l-es dél-amerikai aksim és és olyan csigát szeretnék belerakni, ami bírja az 4-5nk keménységű vizet is!

    VálaszTörlés
  14. Tapasztalataim szerint nincs gondjuk a csigáknak a vízkeménységgel és a hőmérséklet változást is jól tolerálják, tehát amit itthon beszerzel, szerintem válogathatsz nyugodtan. Nálam 4-8nK és 27nK is "elviseli őket", legyen szó postakürt, maláj, hólyag csigusz.

    VálaszTörlés
  15. Helo! Gergő vagyok. Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha az ember csak vizicsigákat szeretne tartani vizinövényekkel egy akváriumban akkor mennyi időre lehet magukra hagyni őket? Sajnos sokat melozom és a halak szoba se jöhetnek. Legrosszabb esetben 2 hét az amig nem tudnék rájuk nézni, de az elég ritka. Előre is köszi!

    VálaszTörlés
  16. Szia! A csigák a vízben sokáig elvannak, sok táplálék nem kell nekik és mivel sokszor azért tartjuk őket, hogy a lehullott élelmet felkutassák és megegyék - ezáltal elkerülve a víz biológiai egyensúlyának megborulását - így bármilyen haleledelt tehetsz a vízbe, de ne többet mint a halaknak adnál, mert azért itt is él az elv, a kevesebb, néha több. Arról nem is beszélve, a rothadó, bomló táplálék nem csak a csigákra lehet rossz hatással, hanem a növényekre is. Én találkoztam olyan felszámolt akváriummal, ahol régóta nem volt hal (hetek óta) nem is foglalkoztak vele, de csiga még volt benne, sőt, szaporodtak. Létezik automata etető is, de sok függ az akvárium méretétől, szűréstől, csiga fajtájától, stb.
    Szerintem kibírnák a 2 hetet, de lelked rajta, kísérletezel e vele, vagy más hobbi után nézel. Remélem jól döntesz és sikeres lesz a hobbid.

    VálaszTörlés
  17. Szia! Tudnál tanácsot adni abban, hogy afrikai sügeres akváriumba szabad-e csigákat tenni? Ha igen, mik az ellenállóbb fajták? Aranysügerek, mainganok, csigasügerek vannak.(Növénnyel bekerült egy kb fél centis kis csiga, azt eléggé piszkálták.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Saját tapasztalatom nincs, de úgy tudom, kisebb csigák elvannak, szaporodnak is, bár a sügérek pakolgathatják őket, mivel területvédők. Kiteszik a terület szélére, csiga meg visszamegy...körforgás :D
      Melanoides tuberculata - Maláj tornyoscsiga
      Helisoma nigricans - Postakürt csiga
      Aplexa hypnorum - Nagy hólyagcsiga
      Hegyes hólyagcsiga (Physa acuta)

      Ezek könnyen beszerezhetőek talán és sok sikert. Nagyobb csigát biztos kikezdik, drágábbat meg inkább ne, mert lehet kár érte.
      Ha valakinek van tapasztalata még, írja nyugodtan, tanuljunk !

      Törlés
  18. Szia. Chromodoris tartasa lehetseges? ?? Koszonom mihamarabbi valaszodat.

    VálaszTörlés
  19. Szia!
    Sajnos nincs tapasztalatom benne, ennyit olvastam az akváriumi tartásáról: "Nagyon látványos, színes, de akváriumi tartásra alkalmatlan csiga. Táplálékspecialista, csak szivacsokat és mohaállatokat eszik."
    (www.tropus-szeged.hu)

    VálaszTörlés
  20. Szia, Péter vagyok és egy olyan kérdéssel fordulok hozzád, hogy:
    Az akiban van jónéhány, álltalam postacsigának vélt élőlény. Régebben írtani kellett ezért vettem csigaevőket, amik azóta a szívemhez nőttek és rendben is tartották az akit.
    Időnként olyan volt az aki, mint ha söréttel lőtték volna tele, olyan 1-2mm-es csigával.
    Persze ennek a bocik is örültek meg én is, mert utolérhetetlenűl jól takarítanak!
    Ámde mostanában nem nagyon akarnak szaporodni, csak nőnek! Régebben 6-8mm körül volt az átlag méret és a többség, most olyan 14-17mm. Ellenben csak a külső szűrő ülepítőjében van néha fél-egy tucat új csigusz.
    Mi lehet az oka a szaporulat majdnem teljes leállásának?
    Az aki ~100L, 2 nagyobb (~5cm) 3 kissebb (~3cm) boci + 5 törpe harcsa (3+2 fajta szerint) + 9 közepes termetű halacs (fajtáját sajna nem tudom, olyan 3cm-s , 3szög forma, mint egy mini vitorlás) és 3-4 fajta élő növény (túlnyomó részt valiznéria), de a halak és a növények is szépen fejlődnek, jól érzik maguk. Folyamatos szűrés (TerraTec 800+) és naponta 3x 5-6 óra világítás+levegőztetés van indítva. Etetésük naponta 2-3 alkalommal, mennyiség szerint amennyit mindjárt nagyjából teljesen el is fogyasztanak, 3-6 különböző eledel formájában.

    VálaszTörlés
  21. Szia! Ilyenkor inkább az szokott lenni a baj, hogy nem jutnak el az ivarérett korba a csigák, mert előbb elfogyasztják őket, vagy a vízminőség nem megfelelő, (esetleg vizhőmérséklet ingadozás, vagy magas hőfok) de az más esetben is jelentkezne. Amúgy 5 botia nem is csodálom hogy feleszi őket. Nekem volt hogy 200 literbe 2 db volt és rendet tartottak. Így nehéz megmondani, de szerintem próbálj meg beszerezni valahonnan egy csapat csigát, lehet a vérfrissítés megoldja a gondot. Ami nekem soknak tűnik a leírásod alapján, az az etetés. Itt is él a szabály , a kevesebb, néha több. Etess csak napi egy alkalommal, de ne háromszor annyit, hanem csak amennyit 1-2 perc alatt elfogyasztanak. Így a vízminőségre is kedvező hatással van, valamint a halak sem lesznek túletetve, élettartamuk is nő. Gondolom a csigáknak is hullik le valami táplálék.
    Így most ennyit tudok mondani, más tippem nem nagyon van. További jó halazást, remélem közelebb vittelek a megoldáshoz és ha van tapasztalatod, szívesen várom, hátha másnak is segítünk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szereztem be vagy 40-50 új csiguszt.
      A levegő hőmérsékletének tartós csökkenésével visszaesett (normalizálódott) a vízhőfok is, olyan 26-27 fokra.
      Az etetést visszavettem napi 1 alkalomra és akkor is csak annyit amennyit 4-5 perc alatt elfogyaszt a "falka".
      Az eddigi csigák nem estek tömegesen áldozatul a bociknak, mert főként a növényeken tanyáznak, ahol nem igen érik el a bocik őket. (persze egy egy vándor néha a vesztébe rohant)
      Remélem ezek kedvező hatással lesznek a csigusz populációra, mert én hasznosnak vélem és az ökoszisztéma részének tekintem őket, nem kiírtandó kártevőknek!
      Ami még változott legutóbb óta az a halak mennyisége, ugyanis sikerült honosítanom 2 üvegharcsát és pótoltam az algaevőt is!

      Később még írok miként változtak a dolgok ezen események hatására, hátha másoknak is segítségére lehet az eset!
      Addig és utólag is köszönök mindent!

      Törlés
  22. Örülök neki hogy jól alakulnak a dolgok és köszönjük szépen a tapasztalataid megosztását, biztos vagyok benne, hogy mindenkinek hasznosak ezen fejlemények !

    VálaszTörlés
  23. Létezik olyan, nepáli kürtcsiga? Mert elvilg volt olyan nekünk 15évvel ez előtt

    VálaszTörlés
  24. Szia! Én még nem hallottam róla, de attól még lehet van, bár a neten sem találtam ilyet.

    VálaszTörlés