2010. január 6., szerda

Akváriumi csigák gyakoribb fajai

Almacsiga - Pomacea bridgesii
Almacsiga - Pomacea bridgesii


Dél Amerikából származnak de ökológia rendszerek széles körének a lakója, a mocsaraktól kezdve a vizesárkokon át a mesterséges és természetes tavakig, folyókig, sok helyen megtalálható. Minimum 50 literes akiban tartsuk, amelyet le kell takarni, mert könnyen kimászik, ide mehet 5-6 csiga. Békés, a halakat nem bántja. Csigaevő halakkal viszont ne tartsuk együtt. A fajok nagyobb része az állóvizeket részesíti elônyben a folyóvízzel szemben, és csak néhány faj alkalmazkodott a gyors áramlatú folyókhoz. 18-28 fokos víz és 7-20nK amit igazán kedvel. Igen sok színváltozata létezik, nálunk a leggyakoribb a sárga színű, de létezi kék, és csíkos is. Fején két pár tapogató van, ezek alatt találhatók a szemek. A légzőcsövük 5-6 cm hosszú, amelyet a vízből kidugva lélegeznek. Az almacsigáknak kopoltyúja és tüdeje is van, ez is jól mutatja alkalmazkodóképességüket, de szükségük van a légköri levegőre, mert a víz alatt megfulladnak, ezért az akvárium tető és a vízszint között kell némi „légtér”. Hogyha valaki szaporítani akarja a csigákat, akkor körülbelül 10 centiméternyi hely szükséges a levegônek, másként a csigának nehezére esne a tojásokat a víz felszíne fölé rakni. Mivel a csigáknak kalciumra van szükségük, hogy házukat felépítsék, ezért inkább keményebb vízben tartsuk őket.


Gyakori akváriumi fajok

Az almacsiga beazonosítása fontos lehet, mivel a fajok táplálkozási szokásai némileg különbözôek.
A folyamat leegyszerûsítése kedvéért megállapíthatjuk, hogy ha boltban vásároltuk a csigát, akkor valószínûleg egy Pomacea bridgesii-vel ("rejtélyes csiga", hegyes tetejû csigaház, elefántcsontszínû csiga) vagy pedig egy Pomacea canaliculata almacsigával van dolgunk. Illetve ha a csigának 2,5 cm-tôl (1 hüvelyktôl) nagyobb, lapos háza van, sötét csíkokkal tarkítva vagy anélkül, akkor egy Marisa cornuarietis (Óriás cölöpszarvú csiga) tulajdonosai vagyunk. Eltérô kinézete miatt ezt a csigát nem mindig azonosítják almacsigaként. Kevésbé gyakori, de szintén elôfordulhat alkalomadtán az akváriumkereskedésekben (fôleg az Egyesült Államokban) a Pomacea paludosa (Floridai almacsiga).
Egyedül a népszerû Pomacea bridgesii alkalmas arra, hogy növényzettel ellátott akváriumban tartsuk ôket, mivel az a csiga fôleg halott és rohadó anyagokkal táplálkozik, illetve puha fogaival képtelen felfalni a szép vízi vegetációt.


Etetés

Az almacsigákat nagyon egyszerûen lehet etetni, szinte bármit megesznek, amibôl képesek darabokat leszakítani és a szájukba tenni. Az olyan zöldségek, mint az uborka, spenót, répa és saláta, ezenkívül haleledel, más csigák és azok tojásai, alga, sósvízi rákok mind megteszik számukra.
Ahogyan elôzôleg említettem, a Pomacea bridgesii az a csiga, amelyik csakis nagyon puha és halott vegetációt fogyaszt, és könnyebben etethetô haleledellel vagy fôtt növényekkel. Óvatosnak kell lenni, hogy ne tegyük zavarossá a vizet ezekkel.


Szaporítás
Az almacsiga-tenyésztés sikere sokmindenen múlik.
Elôször is szükséges egy hím- és egy nôsténycsiga, és ezzel fel is merül az elsô probléma: Hogyan tudjuk megállapítani, hogy mindkettônek a birtokában vagyunk? Sajnos gyakorlat nélkül nem könnyû észrevenni a különbséget. A biztonság érdekében a legjobb, ha több almacsigát tartunk együtt, hogy növeljük az esélyeket.
További hasznos infók vannak erről a fórumunkon is: http://akvaklub.hu/forum/viewthread.php?forum_id=16&thread_id=19

Továbbá az www.applesnail.net/ -en


Hegyes hólyagcsiga (Physa acuta)
Hegyes hólyagcsiga (Physa acuta)


Háza a legtöbb csigáéval ellentétben nem jobbra, hanem balra csavarodott, keskeny tojás alakú, felül hegyes, 12-13 mm magas és 5-7 mm széles.
Utolsó kanyarulata nem tágul ki erõsen, körülbelül ugyanolyan magas, mint a fölötte következõ kanyarulatok együttesen.
A ház vékony, áttetszõ héjú, színe sárgásbarna, vörösesbarna.
Az állat teste fekete, szabad középnyúlványa nincs.

Naggyából ennyi :D


Maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata)
Maláj tornyoscsiga (Melanoides tuberculata)


A lehető legjobb algapucolók és koszeltávolítók, mivel ormányos szájukkal könnyedén hozzájutnak az ennivalóhoz, bárhol is legyen az.
Ha kevés a táplálék a homokos aljzatba fúrják magukat, így gondoskodnak az aljzat szellőztetéséről is. A kúpos csigák elevenszülők, így utódaikat már készen „kapjuk”. A fiatal kúpos csigák a vízfelszínen „szörfölnek” ennivaló után kutatva. Ekkor még olyan kicsik, hogy fent tartja őket a víz. A házuk általában véve nagyon kemény, talán, mivel kivonják az ásványi anyagokat az aljzatból. Amúgy ők is nagy megszállottjai a spenótnak és egyéb zöldségekenek.
Ha rendszeresen zöldségekkel etetjük őket, szép csíkos lesz a házuk és aránylag gyorsan nőnek. Nappal többnyire az aljzatban, vagy az aljzaton vannak, éjszaka viszont felmásznak – talán levegőért – a felszínre, vagy az üveglapot „nyaldossák”. Ha jól vannak tartva, sok kiscsigával hálálják meg a jó tartást. 2-3 hetente 3-4 kicsit is „szülhetnek”. Jól érzi magát a 20 fokos vízben is. Rossz minőségű vízben a felszínre jöhetnek, vagy tömegesen elhalálozhatnak. Így a sok ennivalót kerüljük, illetve a leveles zöldségeket részesítsük előnyben. Általánosságban ugyanis ezek jóval kevésbé okozzák a víz opálosságát (bár nagy mennyiségben ez is opálosságot okozhat).

Nagyon hasznos ez a csiga, mivel az aljzatot feltúrja és így átszellőzteti. Csak nagyon ritkán tesz kárt a növényekben. Kajamaradékokon él és jól lehet a szaporodását kontrollálni.

Csigaház

A háza hosszú és csúcsban végződik. Teljesen be tudják zárni a házukat.

Táplálkozás

Mindent megeszik, amit az aljzatban talál. Megeszi az ételmaradékokat, a növénydarabkákat vagy megdöglött halakat.

Igényei

Jó vízminőséget igényel. 24-28°C-os vízben érzi magát a legjobban. A víznek nem kell túl lágynak lennie, mivel a háza lyukacsossá válik. A sérülésveszély miatt nem lehet a vízben éles vagy durva kő.

Szaporodás

Ezek a csigák elevenszülők. A csigák a megtermékenyített tojásaikat egyfajta szülőzacskóban tartják, és a megtermékenyítés után kb. 10 nappal jönnek világra a kis csigák. Az újszülöttek csigák már a kezdetektől életképesek és ugyan olyan igényeik vannak, mint a felnőtt egyedeknek. Azok közé a csigák közé tartoznak, amelyek a leggyorsabban tudnak szaporodni, ha elég tér és étel a rendelkezésükre áll.

Sajátosságok

Elég elrejtett életet él befúrva magát az aljzatba. Csak esténként lehet őket megfigyelni a felszín közelében. Nagy súlyt fektetnek a víz minőségére, és ha ez nem megfelelő, akkor akár napokra is elhagyhatják a búvóhelyeiket. Csak a vízből nyerik az oxigént.


Nagy mocsárcsiga (Limnaea stagnalis)
Nagy mocsárcsiga (Limnaea stagnalis)


Előfordulás

Európában, dús növényzetű álló vagy lassan folyó vizekben.

Csigaház

A háza viszonylag nagy (4-5 cm) és csúcsban végződik, míg az alja hasas. Nem tudja a házát bezárni.

Táplálkozás

A fiatal mocsárcsiga szinte kizárólag algákkal táplálkozik. Minél öregebbek lesznek, annál több vízinövényt fogyasztanak. A kifejlett csigák akár centiméteres átmérőjű növényt is képesek elfogyasztani.

Igényei

A mocsárcsiga inkább a hidegebb vizeket kedveli. Nem szabad túl lágy vízben tartani őket, mivel ekkor a házuk lyukacsossá válik. Nem szabad éles vagy durva köveket berakni a vízbe, mivel könnyen megsebezheti magát.

Szaporodás

A mocsárcsigák akár önmagukat is meg tudják termékenyíteni.
A párzás akár 5 órát is igénybe vehet, amely során a hím csiga izgatott állapotba jön, miközben a nőstény végig nyugodt marad. Kicsivel később akár 200 tojást is felfűzhet egy láncra, amely 2,5 centiméter hosszú lehet. 20-30 nap múlva kelnek ki a teljesen kifejlett csigák. Négy hónap múlva már ivaréretté válnak.

Sajátosságok

Ezek a csigák tüdővel lélegeznek. Nagyon nagy az alkalmazkodó képességük. Vadonélő egyedeik gyakran valamilyen parazitát hordoznak, de az akváriumban felnőtt egyedeik nem jelentenek semmilyen veszélyt.





 Postakürt csiga (Helisoma nigricans)

Postakürt csiga (Helisoma nigricans)

Ez a faj nagyon sokfajta színösszetételben fordul elő. Ha azt akarjuk, hogy jól elszaporodjon, akkor "túl" kell etetni.


Előfordulási hely

Dél-Amerika


Csigaház

A háza leginkább egy szarvacskára emlékeztet. Előfordul piros, fekete, barna és tarka színekben.


Táplálkozás

Ez a csiga mindenevő, de leginkább a növényi táplálékot kedveli. De elpusztítja minden fajta elhalt növénymaradékokat és ételmaradékokat az aljzatról. Ha túl sokat rakunk egy kis helyre, akkor a kevés táplálék miatt előfordulhat, hogy a növényeket kezdi megenni. De az a veszély is fennáll, hogy a hal- vagy a csigapetéket eszi meg.

Igényei

Inkább a melegebb, 24-28°C-os vizet szereti. Nem szabad túlságosan lágy vízben tartani, mert ekkor a háza lyukacsos lesz. A vízben nem szabad éles vagy durva köveket tartanunk, mert a megsértheti magát.

Szaporodás

Egyszer lehet hím, másszor nőstény. A párosodás után pár nappal - főként éjszaka - néhány kis tojáscsomagot rak le egy vízinövény levelének a hátoldalára ragasztva. 10-14 nap múlva kelnek ki a kis, teljesen kifejlett csigák.

Sajátosságok

Természetes körülmények között kórokozók gazdája lehet. Akváriumban tartott egyedeknél azonban ez a veszély nem áll fenn.





 
 
Tányércsiga (Planorbarius corneus)

Tányércsiga (Planorbarius corneus)


A tüdővel lélekző csigák rendjében s a Basomatophorák alrendjén belül a Limnaeidaek családjába tartozó csiganem, amely a liaszkortól kezdve napjainkig él édes és elegyes vizekben, különösen gyakoriak a harmadkori üledékekben.
Az állat szemei a tapogatók tövében vannak elhelyezve.
A ház korongalaku, ritkán tornyos, számtalan kanyarulatból áll. A szájnyilás tojásdad v. félholdalaku. A külső ajak éles. 

 Nos naggyából ennyit a csigákról, ha kérdés adódik, csak bátran :)

FRISSÍTÉS: Csigaevő csigával (Anentome helena) kapcsolatos írásom : http://csete-news.blogspot.hu/2012/09/kannibal-csigabal-rokont-falo-falo.html