Poroszlói Ökocentrum – Európa legnagyobb édesvízi akváriuma.
Másfél-két méteresre is megnövő vizák, harcsák, kecsegék, csukák, pontyok s más tiszai halak is láthatók lesznek Európa legnagyobb, májusban már látogatható édesvízi akváriumában, a Poroszlón kialakított Tisza-tavi Ökocentrumban.
Másfél-két méteresre is megnövő vizák, harcsák, kecsegék, csukák, pontyok s más tiszai halak is láthatók lesznek Európa legnagyobb, májusban már látogatható édesvízi akváriumában, a Poroszlón kialakított Tisza-tavi Ökocentrumban.
A 720 ezer literes, a fénytörést különleges fóliával megakadályozó, ötrétegű üveggel körbevett medencerendszert úgy alakították ki, hogy alulról és felülről nézve is gyönyörködhessenek az ott úszkáló halakban a látogatók.
Egy ilyen hatalmas víztömeg biológiai egyensúlyát nehezebb fenntartani, mint a sós tengervízzel feltöltött tropikáriumokét, az algásodás hamarabb indul el, s a baktériumok is gyorsabban szaporodnak. Épp ezért a poroszlói akváriumrendszert egy kiterjedt szűrőhálózat védi, amely biztosítja az élővilág számára a megfelelő közeget – mondta el Kiss János, az Ökocentrum igazgatója. A főépületnek két föld alatti és két föld feletti szintje lesz, s nemcsak az akvárium, hanem több állandó kiállítás helyet kap itt. A terráriumban hüllők, kétéltűek, kígyók, békák, gőték, unkák, szalamandrák lelnek otthonra, egy terepasztalon pedig a Tisza-tó elevenedik meg. Egy interaktív tárlaton mikroszkópokkal fedezhetik majd fel a vízben élő, szabad szemmel nem látható, parányi élőlényeket gyerekek és felnőttek, egy másik teremben pedig játékos feladatokat megoldva tárul fel a mocsári, lápi élővilág. Négyszáznegyven fős szabadtéri rendezvénytér, 75 parkoló és százfős konferenciaterem is szolgálja az idelátogatókat.
Az épület – amelyet Kertai László Ybl-díjas építész tervezett – kívülről egy szárnyait széttáró, a vízre épp leszálló vízimadarat formáz, hétemeletes, teraszos kilátótornyából pedig szinte az egész Tisza-tavi régiót belátni. Az Ökocentrumot tízhektáros park öleli körbe, ahol külön helyet kapnak a teknősök, dámszarvasok, racka juhok, réce- és gémfélék, de a Toldiból jól ismert toportyánnal – más nevén aranysakállal vagy nádi farkassal – is találkozhatnak az itt barangolók. Külön attrakcióként vidraetetést is ígérnek, de a parkban eleve úgy alakítják ki az egyes élőhelyeket, hogy odaszokjanak a madarak, így a szerencsésebbek akár azt is közelről megfigyelhetik, miként „vág be” halért egy-egy türkizkék jégmadár.
Az idei szezonban kedvező változás, hogy mind az Ökocentrum, mind pedig a Robin Kalandsziget hajójáratokkal kapcsolódik a Tisza-tóhoz: az első menetrend szerinti jármű június 16-án Poroszlóról, a Tisza-tavi Ökocentrum kikötőjéből indul el Tiszafüredre, a Robin Kalandszigethez.
Az augusztus végéig minden nap közlekedő hajó 1 óra 15 perces útja során a Tisza-tó vízi ösvényeivel is megismerkedhetnek a turisták. Poroszlón egyébként tizenöt, GPS-szel felszerelt ötszemélyes motorcsónakot is szolgálatba helyeznek, s akár egyénileg, akár túravezetővel végigjárható így tizenkét, előre beprogramozott útvonal. Mivel az Ökocentrumból monitoron figyelik majd ezeket a készülékeket, így szükség esetén a bajbajutottak segítségére sietnek – mondta Kiss János igazgató.
A létesítmény 2,2 milliárd forintba került, ebből 1,9 milliárd forintot uniós forrásokból biztosítottak, 300 milliót pedig nem kevés áldozattal Poroszló önkormányzata teremtett elő.
– A beruházás érdekében kénytelenek voltunk lemondani más fejlesztésekről, de ezzel egyértelműen letettük a voksunkat az idegenforgalom mellett – mondta Bornemissza János, a település polgármestere. Hozzátette: a faluban 107 magán- és 1400 kereskedelmi szálláshely van, ezek jobb kihasználtságát is remélik a megnövekedett látogatószámtól: öt esztendőn belül évi 150-200 ezer vendéget várnak a Heves megyei településre. Az új létesítmény a helyiek számára is teremtett munkahelyet: a huszonnégy állásból huszonegyet poroszlóiak töltenek be.
Megtudtuk: a legolcsóbb – csak a park bejárására alkalmas – jegy nyolcszáz forintba kerül, a legdrágább, a 2990 forintos biléta fejében viszont be lehet járni minden zegzugot, az akváriumtól kezdve a 3D-s természetfilmeket vetítő mozin keresztül a tájházig és a vízi tanösvényekig. A diákok, nyugdíjasok és nagyobb létszámú csoportok – utóbbiak előzetes bejelentkezés esetén – kedvezményt kapnak az idén április 28-án ünnepélyesen megnyíló Tisza-tavi Ökocentrumban.
A Tisza-tó jövőjéért
A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács tavaly fogadta el a Tisza-tavi Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programját. Ez alapvetően harmonizál a már elkészült, a Tisza-tó térségét érintő koncepciókkal és programokkal, tartalmaz egy integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciót, s igazodik az Új Széchenyi-tervhez is. Szabó Róbert, a fejlesztési tanács elnöke elmondta: céljaik között szerepel a Tisza-tó megfelelő vízminőségének biztosítása, változatos természeti és épített környezet kialakítása, az ipari és vállalkozási területek vonzóvá tétele, a lakossági szociális- és egészségügyi szakellátás megoldása, turizmusfejlesztés. A tervek szerint a jövő év végéig közel 16 milliárd forintot fordítanak a vízkészlet megőrzésére, közlekedési kapcsolatok fejlesztésére, gyógynövénytermesztésre, biomassza- és geotermikus alapú áram- és hőtermelésre, energetikai célú növénytermesztésre, helyi termékek bevezetésére, ökoturisztikai fejlesztésekre, a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, szúnyoggyérítésre és térségi marketing kialakítására.
Forrás: nol.hu (Népszabadság online)
Egy ilyen hatalmas víztömeg biológiai egyensúlyát nehezebb fenntartani, mint a sós tengervízzel feltöltött tropikáriumokét, az algásodás hamarabb indul el, s a baktériumok is gyorsabban szaporodnak. Épp ezért a poroszlói akváriumrendszert egy kiterjedt szűrőhálózat védi, amely biztosítja az élővilág számára a megfelelő közeget – mondta el Kiss János, az Ökocentrum igazgatója. A főépületnek két föld alatti és két föld feletti szintje lesz, s nemcsak az akvárium, hanem több állandó kiállítás helyet kap itt. A terráriumban hüllők, kétéltűek, kígyók, békák, gőték, unkák, szalamandrák lelnek otthonra, egy terepasztalon pedig a Tisza-tó elevenedik meg. Egy interaktív tárlaton mikroszkópokkal fedezhetik majd fel a vízben élő, szabad szemmel nem látható, parányi élőlényeket gyerekek és felnőttek, egy másik teremben pedig játékos feladatokat megoldva tárul fel a mocsári, lápi élővilág. Négyszáznegyven fős szabadtéri rendezvénytér, 75 parkoló és százfős konferenciaterem is szolgálja az idelátogatókat.
 |
| Foto: poroszlo.olx.hu |
Az épület – amelyet Kertai László Ybl-díjas építész tervezett – kívülről egy szárnyait széttáró, a vízre épp leszálló vízimadarat formáz, hétemeletes, teraszos kilátótornyából pedig szinte az egész Tisza-tavi régiót belátni. Az Ökocentrumot tízhektáros park öleli körbe, ahol külön helyet kapnak a teknősök, dámszarvasok, racka juhok, réce- és gémfélék, de a Toldiból jól ismert toportyánnal – más nevén aranysakállal vagy nádi farkassal – is találkozhatnak az itt barangolók. Külön attrakcióként vidraetetést is ígérnek, de a parkban eleve úgy alakítják ki az egyes élőhelyeket, hogy odaszokjanak a madarak, így a szerencsésebbek akár azt is közelről megfigyelhetik, miként „vág be” halért egy-egy türkizkék jégmadár.
Az idei szezonban kedvező változás, hogy mind az Ökocentrum, mind pedig a Robin Kalandsziget hajójáratokkal kapcsolódik a Tisza-tóhoz: az első menetrend szerinti jármű június 16-án Poroszlóról, a Tisza-tavi Ökocentrum kikötőjéből indul el Tiszafüredre, a Robin Kalandszigethez.
 |
| Kalandsziget (Foto:programturizmus.hu) |
Az augusztus végéig minden nap közlekedő hajó 1 óra 15 perces útja során a Tisza-tó vízi ösvényeivel is megismerkedhetnek a turisták. Poroszlón egyébként tizenöt, GPS-szel felszerelt ötszemélyes motorcsónakot is szolgálatba helyeznek, s akár egyénileg, akár túravezetővel végigjárható így tizenkét, előre beprogramozott útvonal. Mivel az Ökocentrumból monitoron figyelik majd ezeket a készülékeket, így szükség esetén a bajbajutottak segítségére sietnek – mondta Kiss János igazgató.
A létesítmény 2,2 milliárd forintba került, ebből 1,9 milliárd forintot uniós forrásokból biztosítottak, 300 milliót pedig nem kevés áldozattal Poroszló önkormányzata teremtett elő.
– A beruházás érdekében kénytelenek voltunk lemondani más fejlesztésekről, de ezzel egyértelműen letettük a voksunkat az idegenforgalom mellett – mondta Bornemissza János, a település polgármestere. Hozzátette: a faluban 107 magán- és 1400 kereskedelmi szálláshely van, ezek jobb kihasználtságát is remélik a megnövekedett látogatószámtól: öt esztendőn belül évi 150-200 ezer vendéget várnak a Heves megyei településre. Az új létesítmény a helyiek számára is teremtett munkahelyet: a huszonnégy állásból huszonegyet poroszlóiak töltenek be.
Megtudtuk: a legolcsóbb – csak a park bejárására alkalmas – jegy nyolcszáz forintba kerül, a legdrágább, a 2990 forintos biléta fejében viszont be lehet járni minden zegzugot, az akváriumtól kezdve a 3D-s természetfilmeket vetítő mozin keresztül a tájházig és a vízi tanösvényekig. A diákok, nyugdíjasok és nagyobb létszámú csoportok – utóbbiak előzetes bejelentkezés esetén – kedvezményt kapnak az idén április 28-án ünnepélyesen megnyíló Tisza-tavi Ökocentrumban.
A Tisza-tó jövőjéért
A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács tavaly fogadta el a Tisza-tavi Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programját. Ez alapvetően harmonizál a már elkészült, a Tisza-tó térségét érintő koncepciókkal és programokkal, tartalmaz egy integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciót, s igazodik az Új Széchenyi-tervhez is. Szabó Róbert, a fejlesztési tanács elnöke elmondta: céljaik között szerepel a Tisza-tó megfelelő vízminőségének biztosítása, változatos természeti és épített környezet kialakítása, az ipari és vállalkozási területek vonzóvá tétele, a lakossági szociális- és egészségügyi szakellátás megoldása, turizmusfejlesztés. A tervek szerint a jövő év végéig közel 16 milliárd forintot fordítanak a vízkészlet megőrzésére, közlekedési kapcsolatok fejlesztésére, gyógynövénytermesztésre, biomassza- és geotermikus alapú áram- és hőtermelésre, energetikai célú növénytermesztésre, helyi termékek bevezetésére, ökoturisztikai fejlesztésekre, a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, szúnyoggyérítésre és térségi marketing kialakítására.
Forrás: nol.hu (Népszabadság online)
|  | |
|
| ||
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése