 |
| Copyright © Heiko Bleher |
Heiko Bleher beszámolt arról, hogy sokkal nagyobb az Amazonas vidékén a környezeti katasztrófa mint arról a média híreket ad.
A BBC-ben és más médiákban bemutatott drámai képeknél és videóknál sokkal súlyosabb a helyzet.
Több millió - vagy milliárd - édesvíz hal pusztult el, rengeteg harcsa, mivel már ívni sem nagyon tudnak és sok a kiszáradt folyószakasz.
Az Amazonas apadása miatt az eddig élelemmel (is) kereskedő nagy hajók már nem jutnak el mindenhova az ismertebb mellékfolyókon mint pl. a Madeira, Purus és Juruá szakaszain. Az Amazonastól közvetlenül több mint 20 millió ember élete függ.
A Rió Negrón - az egyik legnagyobb édesvízi folyó a világon - szintén problémák vannak a közlekedéssel is.
Díszhalakat gyűjtők is beszámolnak a folyamatosan romló tényekről. Alig találnak halakat és ha vannak is, azok gyenge és romló állapotú állományok, az élelem hiánya és a körülmények miatt. Az oxigénhiány pedig tovább fogja őket tizedelni, az kevés esőről már nem is beszélve...
Az elmúlt 10 évben 687 új halfajt fedeztek fel, és írtak le az Amazonas-medencében (73 Gymnotiformes, 70 Trichomicteridae, 260 Characidae, 174 Loricariidae, 26 Callichthyidae, 23 Pimelodidae, 15 Doradidae, 11 Auchenipteridae, 15 és 20 Hepapteridae Cetopsidae)
Vajon mi marad ebből az utókornak?
Lassan semmi, mint írja Bleher és beszámol arról is, hogy mikor 2500 km hosszan utazott a Mato Grosson - ahol gyerekkorában anyjával járt és hatalmas erdők és folyószakaszok vártak felfedezésre - ma már zavartalanul látni a horizontot, nincs szinte semmi.
A média szerint az erdőirtás, az El Nino és CO2 hiánya ami fő ok, de Bleher szerint a globális felmelegedés sokkal rosszabb és nagyobb kárt okoz, nem csak az Amazonason.
Indiában szintén apadnak a vizek és Kínában a hatalmas Sárga-folyó 30%-ot veszített a vízszintjéből az elmúlt 10 évben. Az Aral tóból 148 halfaj tűnt el (halt ki) az utóbbi években, a Szahara évente 50 kilómétert "mozog" délre, Angola, Ausztrália még soha nem volt így elsivatagosodva.
Brazília leköszönő elnöke, zöld utat adott a vizierőművek építésére....ez ám a helyes út! Az első legnagyobb katasztrófát is egy ilyen okozta ott, mikor is egy Luxemburg méretű terület tünt el gyakorlatilag...
És csodálkozunk???
A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) 193 aláíró nemzete nyolc évvel ezelőtt megfogadta, hogy a fajok elvesztését „jelentősen” csökkenti az idei évre. Ám a vizsgálatok azt mutatják, hogy a globális biodiverzitás egészségi állapota kritikus pontot ért el, a kihalások üteme emelkedik.
20 új terv van, melyeket 2020-ig kellene kivitelezni, többek között az erdőségek és más természetes élőhelyek elvesztésének és degradációjának csökkentését, valamint a mezőgazdaság és akvakultúra fenntartható módon történő kezelését.
Az általános terveket érintő megegyezések valószínűnek tűnnek, ám a természetvédelem pénzügyi támogatását és az ökológiailag gazdag államok, genetikai forrásaihoz történő hozzáférést érintő nemzetközi szakadékok azzal fenyegetnek, hogy a tárgyalások a célok eléréséről kisiklanak. Amennyiben nem sikerül megegyezésre jutni, az komoly hátrányt jelent a biodiverzitás védelmét célzó nemzetközi erőfeszítések számára - mondja Jane Smart, a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület biodiverzitás védelméért felelős részlegének igazgatója.
Jó volna ha nem lassan, hanem sürgőssen felébrednénk és főleg akik tényleg tudnak is tenni valamit, tennének is....
A teljes cikket, riportot Heiko Blehertől itt olvashatjátok.
Fotók: Heiko Bleher
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése