Állatkertek napja - Augusztus 9.

Ma 146 éve, 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a Fővárosi Állat- és Növénykert. A megnyitás óta hozzávetőleg százmillió jegyet váltottak a látogatók. Gazdag múltjával hazánk legrégebben fennálló állatkertje, és világviszonylatban is a legkorábbi alapításúak egyike. Az intézmény születésnapja egyben az állatkertek napjának is számít Magyarországon. Igaz az első magyarországi állatkert 1866-ban nyitotta meg kapuját, a vadállattartásnak jóval előtte is voltak előzményei hazánkban. Több főúrnak és egyházi méltóságnak volt saját vadaskertje, néhány uralkodónak pedig egzotikus állatai is voltak. III. Béláról például feljegyezték, hogy három tevét ajándékozott Barbarossa Frigyes Magyarországon átvonuló kereszteseinek. Nagy Lajos királyunk oroszlánt kapott ajándékba a velenceiektől, Mátyás királynak pedig több oroszlánja, leopárdja és ritka madarai is voltak. Utóbbi állatok a Budai Vár tabáni lejtőjén egykor állt Aula Marmoreát, azaz a Márványvillát övező kertekben kaptak helyet. A széles nyilvánosság csak a 18. és a 19. századi vándorló állatseregletekben láthatott egzotikus állatokat, egészen az állatkert 1866-i megnyitásáig.   Eredetileg március 15-én akarták megnyitni az állatkertet, de ez akkor - politikai okok miatt - nem látszott tanácsosnak. Emellett a munkálatok határideje is csúszott, így a megnyitást előbb júniusra, majd júliusra, végül pedig augusztus 9-ére halasztották. Ez a nap 1866-ban csütörtökre esett. A megnyitó ünnepélyre a kormány és Pest városának vezetői, valamint az állatkert támogatói egyaránt meghívást kaptak, és természetesen a nagyközönség is türelmetlenül várta, hogy birtokba vegye a Liget új látványosságát. A medvebarlang előtt a frissen kinevezett igazgató, Xántus János köszöntötte a vendégsereget, ezután pedig az érdeklődőket körbekalauzolták a kert sétaútjain. Kezdetben az állatok többsége a Kárpát medencéből került ki, bár már látható volt egy zsiráf,melyet Erzsébet királynő ajándékozott, valamint barna medve, majmok, papagájok. Az első elefánt 1875-ben, az első víziló (a legendás Jónás, aki 1917-ig élt Budapesten) 1893-ban, az első orrszarvú pedig 1894-ben érkezett a kertbe. Bár a közönség figyelmét elsősorban az állatok kötik le, a budapesti zoonak nemcsak az állat-, hanem a növénygyűjteménye is jelentős. Annál is inkább, mivel 1912 óta Állat- és Növénykertként működik. Az első esztendők tapasztalatai azt mutatták, hogy az állatkert, illetve az azt üzemeltető Állatkerti Részvénytársulat nem képes pusztán a saját bevételekből fenntartani önmagát. Emiatt takarékossági intézkedések léptek életbe, az állatok bemutatása mellett különféle mutatványosokat (kötéltáncosok, tűznyelők stb.) kezdtek foglalkoztatni és ezzel életben tartani. Az újjáépítésre 1909 - 12 között került sor (erre az időszakra be is zárták a kertet) ekkor épült például az elefántos Főkapu, az Elefántház, a Kis- és a Nagyszikla, a Madárház, a Fácános, a Majomház, a Pálmaház és még sok más épület. A teljesen megújult állatkert, amely a maga korában az egyik legkorszerűbb volt Európában, 1912. május 20-án nyitotta meg ismét kapuit és lehetett pónin meg elefánton ülni, Barlang moziban ismeretterjesztő filmeket nézni és a zenepavilonban a katonazenekart hallgatni.   Bagolyvár   Az első világháború súlyos nehézségeket okozott az állatkertnek. Egyrészt az állatok takarmányozása okozott problémát (különösen a nehezen beszerezhető takarmányok, mint pl. tengeri hal biztosítása), másrészt a dolgozók jórészét behívták katonának. Ennek ellenére az állatkert a háború alatt végig nyitva állt, míg sok más európai állatkert bezárni kényszerült ebben az időben. Ugyancsak érzékenyen érintették a kert életét a háborút követő gazdasági válságok, de szerencsére a két világháború között néhány jelentősebb korszerűsítésre is futotta. Ilyen volt például az Afrika-társaskifutó kialakítása (1931), vagy a Majomház üvegtetejű oldalszárnyának kialakítása (1936). A második világháború is takarmány- és munkaerőhiánnyal kezdődött az állatkertben, de 1944-ben – a stratégiai célpontnak számító vasút közelsége miatt – már a szőnyegbombázások is rendszeresek voltak, valamint a lakosság az éhezés miatt levágta a megmaradt állatok jó részét. 1945. január 11 - 12-én - Budapest ostromakor - két napra a front éppen az állatkert végében, az Elefántház vonalánál volt, így a kert végképp csatatérré vált. Az ostrom végére szinte valamennyi épület tönkrement, a 2500 egyedet számláló állatállományból pedig csak 15 egyed maradt életben. A szinte teljesen reménytelen állapotok felszámolására a kert dolgozói azonnal hozzákezdtek, így 1945. május 1-jén ismét, immár harmadszor is megnyílhatott a Budapesti Állat- és Növénykert.   1910 Az 1940-es évek végén az állatkert élére is munkás igazgatót neveztek ki, aki - szakértelem hiányában - nem sokat tudott tenni az állatkert talpra állításáért. Igazi változásokra csak 1956 után kerülhetett sor, amikor Anghi Csabát nevezték ki igazgatónak. A napjainkban a hazai állatkerti szakma legrangosabb alakjának tartott professzor vezetésével az állatkert 1966-ra, a megnyitás centenáriumára ismét európai színvonalú intézménnyé vált. Ugyanerre törekedtek az azóta eltelt évtizedek igazgatói is, bár a kert pénzügyi lehetőségei általában igen szűkösek voltak. Ennek ellenére több fontos korszerűsítés is megvalósult ezekben az időkben.   A múlt években a kert megújulása újabb lendületet kapott. A régi, hosszú ideig meglehetősen lepusztult, állattartási szempontból elavult állatházak többsége ma már ismét eredeti szépségében látható. Sok évtizednyi szünet után 1996-ban ismét Parasztudvar létesült, 1999-ban megújult az Elefántház, 2000 őszén befejeződött a Pálmaház csaknem egy évtizeden át tartó rekonstrukciója. Megújult az Akvárium, bővítések történtek az Emberszabású Majmok Házában, és újjászületett a Kós Károly tervezte Majomház, valamint a jegesmedvéknek és fókáknak otthont adó sarkvidéki panoráma is. 2006-ra elkészült a Krokodilház, 2007-re a délkelet-ázsiai állatokat bemutató Xántus János Ház, 2008-ban pedig befejeződött a Nagyszikla felújítása, és elkészült a Szavanna komplexum, valamint az új medvekifutó is. Az egyik legnagyobb fejlesztés a nemrégiben átadott Mérgesház, és a makik is új kifutót kaptak. ÉRDEKESSÉGEK - Az állatkert alapításakor a környékbeli intézmények és létesítmények közül csak a vasút és a Városligeti-tó létezett, a Vidám Park, a cirkusz, a Gundel (egykori Wampetics) Étterem, a Széchenyi Fürdő, valamint a Hősök tere és a környező épületek is később létesültek. - Az állatkert első medvéjét Kristófnak hívták: ő volt Deák Ferenc kedvence; - Az 1866-i útmutató szerint a rétisas korabeli neve "csonttörő harács", a fakókeselyűé pedig "fakó dögöncz" volt; a papagájokat "kajdácsoknak" nevezték. - Az első zsiráfot 1868-ban Ferenc József adományozta az állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására. - Az 1870-es és 1880-as években az állatkert területe még városszéli övezetnek számított, így telente megesett, hogy rókák szabadultak be a kertbe, megtizedelve a kert szárnyasait. - A 19. század végén és a 20. század elején embereket is bemutattak az állatkertben, az úgynevezett "néprajzi mutatványok" keretében; különösen népszerűek voltak a szamojédek és a lappok, a sziúk, valamint az akkoriban "singhaliaknak" nevezett szingalézek. - Jónás, az első víziló 1893-ban érkezett Budapestre: azóta megszakítás nélkül éltek vízilovak a magyar főváros állatkertjében. - Az 1928-ban, 12 000 márkáért vásárolt három orangutánnak nemcsak keresztneveket adtak a gondozók (Péter, Ida és Pista), hanem - emberszabásúakról lévén szó - családnevet is (Góliát Péter, Góliát Ida és Góliát Pista). - Az 1929-ben érkezett, Pityu nevű orrszarvúnak lenolajjal ápolták a bőrét a gondozók; - A világon először Budapesten sikerült eredményesen szaporítani az örvösmedvéket állatkerti körülmények között, mindez 1933-ban történt. - Az 1910-es években egy fiatal elefántnál kezdődő reumát állapítottak meg az állatorvosok: az ormányost gondozójával együtt Hévízre küldték kezelésre. - Az első világháború alatt beszerezhetetlen tengeri hal helyett a fókákat sózott csukamájolajba mártott édesvízi hallal próbálták meg etetni, erre azonban csak az egyik fókát sikerült rávenni. - Budapest 1944/45-i ostroma alatt az egyik oroszlán megszökött, és hetekig a millenniumi földalatti vasút alagútjában bujkált. - A második világháború utáni takarmányhiányt úgy enyhítették, hogy a kert parkrészein dísznövények helyett zöldségeket termesztettek. - A háború után helyreállított Pálmaház megnyitását Sztálin születésnapjára időzítették. - A Sanyi nevű Bennett-kenguru 1965-ben, 19 évesen pusztult el: ennek a fajnak ő volt a legidősebb ismert képviselője az egész világon. - Az állatkert történetében először 2006-ban kellett árvíz miatt állatokat evakuálni: a Duna 860 cm-en tetőző áradása miatt a Margitszigeti Vadaskert lakóit biztonsági okokból be kellett szállítani a városligeti kertbe. Forrás: infovilág.hu és innen onnan hallott, olvasott információk Ezen írás a 2010-es bejegyzésem frissítése  Képeket az egykor.hu oldalról linkeltem, köszönöm.       Keressétek a programokat az állatkertekben és környékén, jó szórakozást !